Világkép és szellemiség
Fordította: Czabán Katalin
Aligha találunk az elmúlt évtizedek könyvtermésében olyan, a beavatatlan olvasó számára is érthető bevezetést az alkímia világába, amely tömörségben és mélységben vetekedhet Titus Burckhardt ma már klasszikusnak számító tanulmányával. Szemben a huszadik század más alkímiaolvasataival, Burckhardt olyan archaikus, szintetizáló szellemi hagyományként és mágikus praxisként mutatja be az alkímiát, melynek végső célja önmagunk és a világ visszavezetése eredeti, romlatlan állapotába. Alcíméhez híven a könyv nemcsak a nyugati alkímia történetét és a „nagy mű” lépéseit vázolja fel, de betekintést nyújt az alkímia tágabb szellemi hátterébe is, megvilágítva beágyazottságát abba az összetettségében is harmonikus kozmológiába, amely egykor a hagyományos magaskultúrák világképének vázát alkotta. A művet több mint húsz évvel első magyar kiadása után, színes illusztrációkkal bővítve nyújtjuk át újra az olvasónak.
„Az igazi szimbolizmus azon alapul, hogy a dolgok, amelyek különbözhetnek egymástól időben, térben, anyagi természetükben és számos egyéb korlátozó jellemzőjükben, birtokolhatják és felmutathatják ugyanazt az esszenciális minőséget. Úgy jelennek meg tehát, mint ugyanazon — tértől és időtől önmagában véve független — realitás tükröződései, manifesztációi vagy megvalósulásai. Nem egészen helyes ezért azt mondani, hogy az arany a Napot reprezentálja, az ezüst pedig a Holdat; sokkal inkább állítható az, hogy a két nemesfém is és a két világító égitest is ugyanannak a két kozmikus vagy isteni realitásnak a szimbóluma.”
Titus Burckhardt (1908–1984) svájci iszlámkutató, művészettörténész, a René Guénon neve által fémjelzett tradicionalista iskola kiemelkedő alakja. Érdeklődésének előterében a hagyományos kozmológiák és a szakrális művészetek álltak. 1933-ban Marokkóban iszlám hitre tért, az iszlám kultúra és a szúfi misztika avatott szakértőjeként több arab vallásfilozófiai művet fordított francia nyelvre. 1939-től a svájci Urs Graf könyvkiadó művészeti vezetője volt. Magyarul számos kötete látott napvilágot, köztük a Bevezetés a szúfi doktrínába, a mór kultúra és az iszlám hagyomány összefüggéseit tárgyaló Kristályparadicsom vagy a középkor templomépítőinek szellemiségét bemutató Chartres és a katedrális születése.