Kosárba teszemAz ember és az Abszolútum a Kabbala szerint
Leo Schaya
Fordította: Bökönyi Teodóra, Szilágyi Gyöngyi
„Az egyik módszer, amely segít átadni a »Megkettőzetlen Egyhez« elvezető igazságok elméleti ismeretét, a vallások összehasonlító metafizikája, amely megmutatja e vallások transzcendens azonosságát. Egy másik módszer lehet valamely szakrális doktrína tanításainak a kifejtése, és ez az, amivel jelen könyvünkben megpróbálkoztunk. Arra törekedtünk, hogy a judaizmusban felleljük a philosophia perennist, amit már sikerült felismernünk a hindu, a buddhista és a szúfi tradícióban – e bölcsességet azonban más formák is őrzik, így a keresztény forrásokban is jelen van. Ezzel az egyetemes metafizikai szemléletmóddal láttunk tehát hozzá a tanulmányozáshoz, amelynek, úgy hisszük, mára már bemutathatjuk az eredményeit. Izráel ezoterikus Tradíciója, amelyet ugyanez az Egyetemesség éltet, megkönnyíti ugyan, hogy egyfajta szellemi híd épülhessen a judaizmus sajátos és exkluzivista formája, valamint más ortodox vallási formák között, jelen mű keretei között mégsem szándékozunk összehasonlító metafizikával foglalkozni, mivel ezt kizárólag a Kabbalának szenteljük, annak, hogy miként fogadja be és adja át az Isteni Misztériumokat a »Választott nép«. A magunk részéről a hozzáértő olvasóra bízzuk azt a feladatot, hogy valódi analógiákat állítson fel a kabbalista tanítások szimbolikája és a többi tradicionális doktrína jelképrendszere között.”
„A teremtmény valódi és isteni akarata az Abszolútum iránti szomjúhozásában nyilvánul meg, a minden lehatároltságtól való megszabadulásban, az egyetlen Igazság és egyetlen Valóság keresésében. E vágyban maga a Végtelen keresi önmagát a végesen keresztül.”
A szerzőről
Leo Schaya (1916–1986) svájci vallásfilozófus, a tradicionalista iskola képviselője. Zsidó családban született, és már fiatalon érdeklődni kezdett a misztika és az
összehasonlító vallástudomány iránt. Tanulmányai során különösen a zsidó misztikus hagyományt kutatta, de René Guénon, Frithjof Schuon, valamint Ananda Coomaraswamy hatására a hindu, a buddhista és a szúfi szellemi-metafizikai tradíciók is foglalkoztatták. Írásaiban a különböző vallási hagyományok mélyebb, közös metafizikai alapját hangsúlyozta. Jelen művével hívta fel magára a figyelmet 1958-ban (első magyar kiadása: Arcticus, 2002). Második könyve, Az Egység szúfi tanítása 1962-ben jelent meg (magyarul ugyancsak az Arcticus Kiadó adta ki 2001-ben). A harmadik, egy közel hatszáz oldalas összehasonlító teológiai és metafizikai tanulmány, a La Création en Dieu: à la lumière du judaïsme, du christianisme et de l’islam 1983-ban látott napvilágot. 1975 és az 1980-as évekbeli megszűnése között a René Guénon által alapított Études Traditionelles folyóirat szerkesztője volt. Halála után, 1987-ben adták ki önálló tanulmányaiból készült Szellemi születés című válogatáskötetét (magyar kiadása: Napkút, 2016).
Erratum
A könyv 4. oldalán tévesen tüntettük fel az eredeti mű szerzőjének nevét. A szerző természetesen Leo Schaya. A hibáért minden kedves olvasónktól elnézést kérünk.